Ne várjunk csodákat se magunktól, se másoktól. A józan ész diktálja ezt. Ezért tetszik nekem, ha a változás lassan, de biztosan megtörténik, inkább kis lépésekkel haladva a cél felé – ám valóban elindulva az úton – mintsem nagy fogadalmak közepette semmit se tenni.
Ma este a Vacsoracsata műsorban Laár András főzött vendégeinek, és pontosan azokat a lépéseket tette meg, amikre valóban szükségünk lehet, ha meg akarunk győzni másokat arról, hogy el lehet (figyelem! nem kell!) kerülni a húsevést. Semmi erőszak, semmi győzködés, csak a jó példa és a tesztelhető eredmény: nem leszünk sótlan, íztelen és ízetlen emberek attól, hogy lemondunk a húsról. Amit nyerhetünk, jóval több. Belső béke, a tudat, hogy senkinek nem ártok azzal, hogy étkezem, bőséges fizetség ezért a csöpp kis erőbefektetésért.
A műsor valódi recept húsevő környezetünk megközelítésére a vegetáriánizmus népszerűsítése szempontjából, a kizárólagos-vélemény erőszakosságától mentesen, sok szívvel, lélekkel, odafigyeléssel tudjuk csak másokkal (pontosabban mások szívével) megértetni, miért is nem akarunk más lelkes, tudattal bíró lényeket eledelként asztalunkon látni.
Mert őrájuk is, mint vendégeinkre tekintünk.
(A műsor itt megtekinthető.)
